Látványos ideológiai torzuláson esett át a HVG az elmúlt néhány év során. A liberális lap vezető publicistája évekkel ezelőtt még arról beszélt, hogy a muszlim migránsok fenyegetést jelentenek Európára. Később odáig deformálódtak a nézeteik, hogy mélyen hallgatnak egy zsidó származású személy meggyilkolásáról, ha az elkövető egy afrikai muszlim migráns.

A saját maguk által “függetlennek” nevezett HVG elég látványos ideológiai torzuláson esett át az évek során, de az is lehet, hogy nem mernek a lovak közé csapni, ezért a ló diktálja a tempót. Vezető publicistájuk évekkel ezelőtt egy blogbejegyzésben még azt fejtegette, hogy az iszlám jóval erőszakosabb más vallásoknál, és megalapozott az a kijelentés, miszerint “a különbség fejlődésbeli, két-háromszáz év”.

“Mára a keresztény hívek túlnyomó többsége elfogadta, hogy nem lesz mindenki hívő, sőt mindig akadnak, akik köpködnek a keresztre. Nem szép tőlük, de joguk van hozzá. Hát talán emiatt is mondta Fortuyn, hogy a különbség fejlődésbeli. Két-háromszáz év. Nincs itt semmi rasszizmus” – írta a szerző, az iszlám vallásra vonatkozóan.

Tóta W. Árpád akkor még azt fejtegette, hogy az iszlám fundamentalizmus leölendő állatnak tartja a homoszexuálisokat, brutálisan korlátozza a nők jogait, és összességében ez a világnézet összeférhetetlen a liberális demokráciával. Azt írta; hiába állítják sokan, hogy a muszlimok többsége nem támogatja az erőszakot, ha eközben a “csendes többség” nem szólal fel a vallásra hivatkozva folytatott erőszak ellen.

“Van az iszlámnak békés arca, nyilván. Csak hát elfedi a csador. De tessék előállni bátran: jelezni, hogy a csendes többség mi vagyunk, egyáltalán nem tartjuk leölendő állatoknak a melegeket, azt választ a nő magának, akit akar, és roppantul örvendünk a liberális demokráciának, ahol mindenki úgy él, ahogy szeretne. Hiszen ezért élhetünk itt mi is. Nem is akarunk semmiféle vallási törvénykezést. Ha látszana a radikális vadbarmok mellett a toleráns, a vallását a liberális demokráciával harmóniában megélő és gyakorló muszlim közösség, ha integrálnák a vallásukba az emberi jogok Európában elvárt szintjét, akkor nem volna itten semmi baj” – írta, ezzel kijelentve, hogy ilyen, a liberális demokráciával harmóniában élő muszlim közösség Európában nem létezik.

A HVG pedig alkalmazta ezt az újságírót, aki a muszlim migránsok általi erőszakos térítéstől tart, és meggyőződéssel vallja, hogy általában az iszlám fundamentalizmus nem összeegyeztethető az “emberi jogokkal”. Kérdés, hogy ezt a meggyőződést minek hatására kellett feladni, ha a lap állítólag “független”.

Később, az évek során odáig torzult a lap “szellemisége”, hogy ma már a migránsok felmagasztalása mindenek felett áll; akár antiszemita indíttatásból elkövetett gyilkosságot is elhallgatnak, csak ne kelljen azt kijelenteni, hogy afrikai muszlim migránsok erőszakos bűncselekményt követnek el Nyugat-Európában.

A HVG – sok másik liberális lappal együtt – mélyen hallgatott arról, hogy Párizsban egy Maliból menedékkérőként érkezett muszlim személy betört zsidó szomszédjához, majd megverte, megkínozta a hatvanas éveiben járó asszonyt, végül kidobta a harmadik emeletről. A franciaországi zsidó közösségek spontán tüntetést tartottak Dr. Darah Halimi otthona előtt a gyilkosság után, majd hónapokon át intenzív közéleti vita zajlott a történtekről. Az ügyet általános felháborodás övezte, a franciaországi zsidó vezetők és Izrael vezető lapjai egyaránt azt hangoztatták, hogy Franciaország többé nem biztonságos a zsidók számára, mert a hatóságok nem hajlandóak elismerni a gyilkosság antiszemita indíttatását.

Az eset válaszút elé állította azokat a kelet-európai és magyarországi újságokat is, melyek egyébként azt hangoztatják, hogy ők szívükön viselik a zsidó közösség sorsát, emellett küzdenek az antiszemitizmus ellen. Amikor a muszlim migránsok elkezdték irtani a zsidókat Nyugat-Európában (mert mi másnak nevezzük azt, ha egy év alatt több száz embert ölnek meg a származása miatt), ezek az újságok – köztük a HVG – mélyen hallgattak, még magáról az elhúzódó közéleti botrányba torkolló esetről sem számoltak be.

Tehát a liberális demokrácia védelme, az “antiszemitizmus elleni harc” képviselete végül odáig torzult, hogy igazából senki nem veszi komolyan. Ma már szó nélkül hagynak származási és vallási alapon elkövetett gyilkosságokat, ha a szponzorok által felmagasztalt, az új európai lakos prototípusát jelentő afrikai migráns az elkövető.

Nem kifogás, hogy ez egy franciaországi eset és emiatt nem foglalkoznak vele, hiszen mindeközben címlapot érdemelnek a “fehér felsőbbrendűséget” hirdető csoportok agresszív cselekményei, akár az Egyesült Államokból is. Vajon feltették már maguknak ezt a kérdést, hogy miért nem szabad antiszemitizmust kiáltani, amikor afrikai muszlim migránsok zsidókat gyilkolnak Párizsban? Lehet, soha nem teszik fel maguknak ezt a kérdést, mert maguk is tudják a választ, de azt morális szempontból igen kellemetlen lenne kimondani. Elvégre alkalmazottként azért fizetik őket, hogy hallgatásukkal szolidaritást vállaljanak napjaink leghírhedtebb zsidógyilkosságának elkövetőjével.


http://www.hidfo.ru/2017/08/legyen-vilagossag/