Elfogadta az országgyűlés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló indítványt. A kezdeményezést a Fidesz-KDNP politikusai támogatták, az MSZP, LMP és Jobbik tagjai nem támogatták.

Az új törvény szerint azok a civil szervezetek, melyek külföldről 7,2 millió forintnak megfelelő összegnél nagyobb támogatást kapnak, 15 napon belül kötelesek jelezni a bíróságon külföldi támogatottságukat, ezt követően külföldi támogatottságú szervezetté minősítik őket.

Az érintett szervezetek emellett a nyilvánosság számára egyértelműen látható módon – honlapjaikon, általuk kiadott sajtótermékekben – fel kell tüntessék, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

Az MTI szerint az indítványt 130 „igen” és 44 „nem” szavazattal fogadták el, 24 fő pedig tartózkodott a szavazástól. Igennel a Fidesz-KDNP tagjai szavaztak. Akik nem támogatták a kezdeményezést, azok közül az MSZP és LMP tagjai nyíltan nemmel szavaztak, a Jobbik tagjai pedig tartózkodtak.

Az új törvény szerint azok a külföldről finanszírozott szervezetek, melyek nem tesznek eleget az előírásoknak, felszólításban részesülnek, majd pénzbírsággal büntethetőek.

http://www.hidfo.ru/2017/06/megszavazta-az-orszaggyules-a-kulfoldi-ugynokszervezetek-atlathatova-tetelet/



Nem tetszik egy törvény a külföldi civileknek, emiatt nem fogják betartani

Az Open Society Foundations központja New Yorkban.

Nem tetszik egy új törvény a külföldről pénzelt civil szervezeteknek, emiatt bojkottot hirdettek. A Soros-hálózat tagjai nem akarják feltüntetni a kiadványaikban, hogy tevékenységükért külföldről fizetik őket.

Bojkottot hirdetnek egy amerikai milliárdos pénzén működő civil szervezetek, miután úgy gondolják, hogy egy az országgyűlés által elfogadott törvény számukra nem előnyös helyzetet teremt. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet ügyvezető igazgatója alig néhány órával a törvény elfogadása után nyilatkozott az Indexnek; az interjú során elismerte, hogy George Soros alapítványhálózatának pénzéből működnek. A szervezet vezetője az ország legnagyobb államellenes lapjának nyilatkozva polgári engedetlenséget hirdetett.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója azt mondta, nekik nem számít, milyen kormány irányítja Magyarországot, ők mindig az állam ellen pozicionálják magukat, és ezért a tevékenységért külföldről fizetik őket.

„Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk.” – mondta, hozzátéve, hogy „a TASZ […] a mindenkori magyar állammal szemben képviseli az állampolgárok érdekeit”, legnagyobb támogatója pedig „a Nyílt Társadalomért Alapítványok (Open Society Foundations) és több más külföldi magánalapítvány.”

Kapronczay kifejtette: ő teljesen elfogadhatónak tartja, hogy olyan országos hálózatok működjenek Magyarországon, melyeket külföldről fizetnek, és mindenféleképpen a magyar állammal szemben pozicionálják magukat.

A külföldről pénzelt szervezet vezetője alig néhány órával azután nyilatkozott a Bilderberg csoport magyarországi szponzora által tulajdonolt Indexnek, hogy az országgyűlés elfogadta a törvényt, mely szerint a külföldről finanszírozott csoportok fel kell tüntessék a kiadványaikban, hogy külföldről támogatják őket.

Bár az interjú során a TASZ vezetője nem próbált távolabb tekinteni a saját anyagi problémájuknál, az általuk kezdeményezett bojkott precedenst teremthet. A civil szervezet vezetője az ország legnagyobb internetes lapjának nyilatkozva gyakorlatilag egy olyan álláspontot képviselt, mely szerint az állampolgárok egyéni szimpátiától tehetik függővé a jogkövető magatartást; ne kelljen betartani egy nekünk nem tetsző törvényt, ha azt morálisan kifogásolhatónak tartjuk.

Talán maguk a liberálisok tudják legjobban, hogy az emberek erkölcsisége nem egyöntetű. Valaki a civiltörvényt tartja morálisan elfogadhatatlannak, más viszont egészen más törvényeket, amiket a liberálisok a demokrácia alapvető kellékének tartanak. Mivel utóbbi esetekben a hatóságok mégis betartatják a törvényeket, érthetetlen, hogy a külföldről pénzelt civilek milyen alapon akarnának mentesülni egy nekik nem tetsző törvény alól.

http://www.hidfo.ru/2017/06/nem-tetszik-egy-torveny-a-kulfoldi-civileknek-emiatt-nem-fogjak-betartani/



A
német külügyminisztérium tiltakozik a külföldi ügynökszervezetek leleplezése ellen

A német külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy Magyarország egy törvénymódosítással megpróbálja átláthatóvá tenni a külföldről finanszírozott civil szervezetek működését.

A német külügyminisztérium szóvivője, Martin Schafer szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország egy társaságba tartozik Oroszországgal, Kínával és Izraellel, amiért „ellenséges tevékenységnek tekinti az NGO-k külföldi finanszírozását.” A német kormány – elmondása szerint – „kritikus dialógust” folytat a magyar kormánnyal az újonnan elfogadott törvénnyel kapcsolatban, ami „nehéz helyzetbe hozza a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezeteket.”

Kedden a parlament elfogadta a törvényjavaslatot, mely szerint külföldről támogatott szervezetként kell regisztráljanak azok a civil szervezetek, melyek több mint 7,2 millió forintnak megfelelő összegű külföldi támogatásban részesülnek. A törvény szankciókat helyez kilátásba arra az esetre, ha egy civil szervezet nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek.

A sajtótájékoztató alapján a német kormány nagyon sérelmezi az átláthatóságot: Schafer szerint jelenleg is „kritikus dialógust” folytatnak a kormánnyal (vagyis megpróbálnak nyomást gyakorolni az irányba, hogy a kormány enyhítse vagy törölje el az új szabályozást). A szóvivő kijelentette; a német kormány figyelemmel fogja kísérni, milyen hatást gyakorol az új szabályozás a magyarországi civil szervezetekre.

Schafer nem indokolta meg, Németországnak milyen alapon lehet beleszólása ebbe a magyar belügybe, de vélhetően ugyanolyan alapon, mint az amerikaiaknak: saját maguk által finanszírozott szervezetek működését féltik.


A szóvivő szerint Magyarország az új törvény miatt „egy társaságba tartozik Oroszországgal, Kínával, Izraellel.”

A három ország politikájában az a közös vonás, hogy szuverén államként fel mernek lépni a külföldi befolyással szemben, akár az ellenérdekelt országok kritikái és nyomásgyakorlása ellenében is.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nemet-kulugyminiszterium-tiltakozik-a-kulfoldi-ugynokszervezetek-leleplezese-ellen/



Az amerikai nagykövetségnek is véleménye van erről a magyar belügyről

Az amerikai nagykövetség közleményt adott ki egy a magyar országgyűlés által kedden elfogadott törvény kapcsán.

A 444.hu, az Index, és számos más liberális sajtóorgánum címlapon jelentette meg az amerikai nagykövetség kritikáját egy jogszabállyal kapcsolatban, amit kedden fogadott el a magyar országgyűlés. A követség politikai állásfoglalást fogalmazott meg a magyar belüggyel kapcsolatban; e szerint az Egyesült Államok kormányát aggodalommal tölti el egy a magyar országgyűlés által elfogadott törvény.

Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját, akik közül sokan a korrupció elleni harcot, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak” – áll a 444.hu által idézett közleményben.

Az Index.hu szintén örült a külföldi nyomásgyakorlásnak. Ők azt írták: Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége határozott hangú nyilatkozatban szólalt fel a kedden elfogadott civilellenes törvénnyel szemben, a megbélyegezni kívánt civil szervezetek védelmében.”

Az amerikai nagykövetség magyar nyelven megjelent közleménye ráadásul utalást tesz arra, hogy amennyiben a módosított civiltörvény érvényben marad, a kormányellenes csoportok tevékenysége egyre kevésbé lesz demokratikus jellegű.

„Ez az új törvény megbélyegez helyi szervezeteket — különösen azon kormányzati kommunikáció kontextusában, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket úgy ábrázolja, mint amelyek a társadalom érdeke ellenében tevékenykednek –, és elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére és azon képességére, hogy aggodalmaikat demokratikus úton hozzák a kormány tudomására.”

Érdemes figyelni a szórendet: nem “demokratikus úton a kormány tudomására hozzák”, hanem “demokratikus úton hozzák a kormány tudomására”. A szórend arra utal, hogy nem a tudomására hozás képessége fog megszűnni, hanem a tudomására hozás mint olyan – egyre kevésbé lesz demokratikus jellegű.

A követség közleménye alapján, ha a külföldről pénzelt civilek regisztrációs kötelezettsége érvényben marad, a civil szervezetek olyan módon fogják aggodalmaikat a kormány tudomására hozni, ami nem demokratikus jellegű. Egyelőre nem tudni, hogy ez nyílt fenyegetést jelent-e, vagy véletlen fogalmazták meg félreérthetően a közleményt.

Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai diplomácia megpróbál nyíltan beavatkozni a magyar belügyekbe. Évekkel ezelőtt az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend maga is részt vett azon a felvonuláson, ahol a tüntetők megrongálták a kormánypárt székházát. Legutóbb a G. Soros által alapított egyetem privilégiumainak megvonása ellen tiltakoztak az amerikai diplomaták – a CEU ügyében szintén közleményeket adott ki, nyílt politikai állásfoglalásokat tett egy magyar belügy kapcsán az amerikai nagykövetség.

http://www.hidfo.ru/2017/06/az-amerikai-nagykovetsegnek-is-velemenye-van-errol-a-magyar-belugyrol/