Donald Trump amerikai elnök első európai útja nem tekinthető sikeresnek, mivel a brüsszeli csúcstalálkozó után több európai ország vezetője is hangot adott annak, hogy létre kellene hozni a független európai hadsereget.

Angela Merkel német kancellár és Erna Solberg norvég miniszterelnök a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után egyaránt olyan „lázadó jellegű” kijelentésekkel szerepelt a címlapokon, mint „a régi szövetségeket többé nem lehet garantáltnak tekinteni”, és „Európa nem támaszkodhat mások támogatására”. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közt mélyülő szakadékhoz hozzáadott újabb tényező volt, hogy Donald Trump a G7 szicíliai csúcstalálkozóján bejelentette; az Egyesült Államok kivonul a párizsi klímavédelmi egyezményből.

Bjørn Olav Knutsen, a norvég Védelmi Kutatóintézet (FFI) vezetője az Aftenposten napilapnak nyilatkozva Trump legutóbbi látogatásáról azt mondta, a történtek „annak tünetei, ahogyan az USA az utóbbi évek során megváltozott.” Szerinte „ameddig Trump ül az Ovális Irodában, hiba lenne azt gondolni, hogy minden úgy lesz, ahogyan korábban volt”, ezért Európa nagyobb felelősséget kell vállaljon saját biztonságáért és ennek érdekében újabb védelmi megállapodásokat kell kössön. Norvégia számára kiemelkedő fontosságúvá válik a tengeralattjáró-gyártás és egyéb hadifelszerelések kapcsán Németországgal kötött egyezmény.

Mindemellett, Trump kijelentése és hozzáállása minden bizonnyal hatással van az európai védelmi döntések alakulására, de nem szükségképpen a GDP 2%-ának elköltése terén. Knutsen szerint amennyiben sor kerül a védelmi kiadások fokozására, az európai országok sokkal inkább az európai katonai integrációra kellene összpontosítsanak, melynek végeredménye egy közös európai parancsnokság alatt álló európai hadsereg lenne.

„Ennek katonai téren nagyobb hatása lenne, mint önmagában a védelmi kiadások növelésének. Láthatóan kudarcra ítéltetett az a megközelítés, hogy az európai országok az Egyesült Államok vezetésével gondoskodjanak saját védelmükről.”

Knutsen szerint Trump brüsszeli látogatásának következményeként alapjaiban megváltozhat az európai védelmi struktúra, például közös gyártásban készülhetnek az európai országok által használt harcjárművek, közös katonai alakulatok jöhetnek létre és közös kiképzés és infrastruktúra-megosztás, ami közelebb vezeti Európát az európai hadsereg létrehozásához.

A szakértő szerint a fokozott együttműködés egyik első területe a védelmi-kutatási tevékenység lehet, ami az európai védelmi kapacitás hosszú távú fejlesztésének egyik alapja.

http://www.hidfo.ru/2017/06/norvegia-is-tamogatja-az-europai-hadsereg-letrehozasat/